A munkavállalók szakmai képzését biztosíthatja, ha a munkáltató és a munkavállaló tanulmányi szerződést köt.

A munkáltató tanulmányi szerződést köthet a vele munkaviszonyban álló saját munkavállalójával, de köthet vele munkaviszonyban nem álló személlyel (pl. felsőfokú tanulmányait folytató hallgatóval) vagy más munkáltatóval munkaviszonyban álló személlyel is. Fontos azonban, hogy abban az esetben, ha a munkáltató kötelezte tanulmányok folytatására a munkavállalót, akkor nem köthető tanulmányi szerződés...

A tanulmányi szerződést kötelező írásba foglalni.

A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét. A támogatás magába foglalhatja a képzési költségeket (tandíj, vizsgadíj, stb.), esetleg az utazás, szállás költségeit, de ide tartozik a tanulmányi szabadság, valamint a vizsga miatt kiesett időre járó juttatások összege is.

A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a támogatás ellenében, azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló a munkáltatónál dolgozni. Ez azonban az öt évet nem haladhatja meg.

érdemes rögzíteni azt is, hogy az iskola hány oktatási időszak alatt végezhető el, hisz természetesen nem várható el a munkáltatótól, hogy 5-6 éven át biztosítsa a munkavállalónak a képzéshez szükséges szabadidőt és vállalja az oktatás költségeit, amikor a képzés 4 év alatt is teljesíthet?.

Ha a tanulmányi szerződés másképp nem rendelkezik a munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg (pl. fizetés nélküli szabadság).

A tanulmányi szerződés tárgya széles körű lehet: iskolarendszerű (egyetemi levelező képzés), iskolarendszeren kívüli képzés, egyéb tanfolyami, nyelvi képzés, stb.

A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni.

Nem köthető tanulmányi szerződés

• munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá
• ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

Ha a tanulmányi szerződés megkötése a tiltás ellenére létrejött, akkor e szerződés érvénytelennek minősül.

Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el (ide tartozik az is, ha a munkavállalót a képzés befejezése után nem helyezi el a szerződésben kikötött munkakörbe), a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát is érvényesítheti.

A munkavállaló is elkövethet szerződésszegést. Ha például iskolai tanulmányait nem folytatja az iskolai előírásoknak megfelelően, az előírt vizsgákat nem vagy nem megfelelő eredménnyel teszi le, ha megbukik és ezért félévismétlésre kényszerül. Szerződésszegést követ el a dolgozó akkor is, ha az előírt időtartamot nem tölti a munkáltató alkalmazásában. Ilyen esetben a munkáltató követelheti a kifizetett támogatás, illetve arányos részének visszafizetését.

Az iskolai rendszerü képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. Erre az időre díjazás (távolléti díj) azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, vagy a felek így állapodnak meg a tanulmányi szerződésben.

A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

A vizsgákra való felkészüléshez is köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időben szabadidőt biztosítani. A törvény szerint vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap jár. Ha egy napon több tárgyból kell a munkavállalónak vizsgát tennie, akkor a 4 munkanap vizsgatárgyanként számítandó. Diplomamunka (szakdolgozat és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően biztosítani. A törvény értelmében ennek a szabadidőnek az igénybevételekor sem jár díjazás a munkavállalónak, de a felek megállapodhatnak abban, hogy a vizsgaidőszak alatti távollétre a munkavállaló juttatásban részesül. Az is megengedett, hogy a felek a tanulmányi szerződésben rögzítsék, hogy tanulmányi szemeszterenként összesen hány nap fizetett, úgynevezett tanulmányi szabadság jár a munkavállalónak.

A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.